2009. augusztus 16., vasárnap

Emptiness


Most megint, itt, egyedül, magányosan pörsenek...

Adrim épphogy elindult az égbe,hogy hazatérjen.Minden jónak végeszakad pontosan akkor,mikor épp a legjobb.Hogy repülhetett így el majd 3 hónap? Az élet egy igazságtalan szenya.Utálom.

Mikor hazaértem bementem a konyhába,leültem az asztal mellé és elsírtam magam.Nesze neked nagy, komoly férfi.28 évesen bömbölsz mint egy szaros kölyök.Te, aki még temetése is képtelen sírni.Hiányzol pöti mazsola....pedig alig egy órája,hogy nem vagy velem.És még hányszor egy óra míg újra látlak! :(

Az élet szar és mi nagykanállal esszük!



Az élet szar...NÉLKÜLED!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése