Itt volt.16 csödás napig bearanyozta az életem,majd huss,elrepült.Az élet most tré megint. Fel sem fogtam igazából.Nem pityeregtem a reptéren.Mégcsak fel sem zaklatott.Nem értettem miért.Mostmár tudom.Mikor hazajöttem és megittam a kávét amit még az Ő puha kezei csináltak, kint álltam a kertben és rámtört az üresség érzése,és mondom neked Bonbon ennél rosszabb nincsen.Akkor ott a reptéren azért nem pityeredtem el,mert képtelen voltam felfogni,hogy újra ez történik.Az agyam nem tudatosította,hogy elmegy,itthagy ismét. Vagy az is lehet,hogy egy bizonyos számon túl már nem képes többször meghalni a lelkünk,és én most értem el a limitet.Nem tudom,csak azt,hogy jó volt,most pedig rossz.
"Fáj a fejem,a szívem túl nagy
És nem tudom, nem tudom hol vagy
Forog a világ, elfolyik minden
Nekem senkim, de senkim sincsen"
Vad Fruttik: Nekem senkim sincsen
I'm alone again,and I really miss U so Honey...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése