Spring is coming!

Szia Bonbon!

Képzeld csak! Ma láttam egy kék furgont,dublini rendszámmal.Ez itt Dublinban viszonylag gyakori tudom,de - úgysem fogod elhinni - egy nagy Magyarországos országjelzés volt a hátulján. :) Épp csendesen falatoztam és majdnem félrenyeltem mikor megpillantottam.Nagyot mosolyogtam.Utólért az otthon szele.

Egyre tovább van világos és ez nagyon jó.Talán vége lesz hamarosan ennek a depressziós állandó sötétségnek.Sötétben megyek dolgozni és sötétben jövök meg...pfúúúj! Olyan vagyok mint a kis növény,amit majd Adrimmal közösen veszünk: fényre szomjazom. :)

Ééééés,ami a leglényegesebb,hogy vasárnap megyek életem első WRC futamára! Már alig várom.Láthatom Loeb-öt,Latvalát,Atkinsont meg a többieket élőben,és ezer meg egy év után végre megint rallyra megyek.Be vagyok sózva nagyon.Rohadt korán kelünk,de megéri majd...érzem!Megnézzük az első és harmadik gyorsot,és onnan átmegyünk a szervízparkba.Ott aztán lesz ám fényképező csattogtatás! :)

The Time is ticking away

A mai nap olyan döcögősen eltelős volt.Hiába,tényleg begyűrűzött a credit crunch.Nem volt sok munkánk,ami nem igazán jellemző a keddekre.Persze nem is bántam túlzottan.Tegnap este fél kettőkör értem a "Ha eljön Joe Black" végére és kissé álmos voltam.Mellesleg a film bekerül a top 3-ba a filmes listámon!Claire Forlani tündérien magával ragadó.Kár,hogy azóta nem igen termett komolyabb babér számára.Ennek már 11 éve...mindenesetre a film remek,klasszikus.

Szóval álmoskásan ketyegett ma a napom,de azért voltak üdítő pillanatok.Például mikor a rakott szoknyás cigány hölgy odajött hozzánk és tarhálni kezdett Eddie-től.Hát mondom nem hiszem el,hogy ez megtörténik.Eljöttem otthonról 2250 kilóméterre és lám Románia itt is utólér.A sors fura humora.Ez az a sors egyébként,amelyik megviccelte Adrit is ma.Szegénykém pityeregve újságolta,hogy az ókori kelet vizsgáján második nekifutásra olyan témát adtakamiről nem is volt szó.És hogy tuti bukovári.Nagyon neki volt kenődve.Erre este mikor már elkönyveltük tényként a szomorú eseményt,kiderült,hogy valami jótét lélek megadta neki a kegyelem kettest.Juppi! Így tehát toronymagasan élete legjobb átlagát produkálta.Egyetemi mércével nézve 5 egész feletti...fura,hogy erről beszélgettünk évkezdés előtt. :) Szóval ezúton is üzenem minden kétkedőnek,hogy ENNYIRE rossz hatással van a kapcsolatunk az egyetemi tanulmányaira,és IGEN! az is igaz,hogy ott akarja hagyni az egyetemet,csak úgy gondolta produkál egy ilyen félévet,mert mégiscsak jobb a csúcson kiszállni! :D

Ma voltam edzeni is.A visszaszoktatást egész jól viseltem úgy érzem...remélem nem marad oltári izomláz holnapra. :)

Most elteszem magam Bonbon!Bízzunk egy hasonló holnapban!

On my own Feet!...I really hope so!

Totális káosz volt a mai napom.A munkahelyen a szokásos hétfői rohanás volt,igazából szót sem érdemel.Eddie egész nap azt ecsetelte milyen állatit kuffantott a barátnőjével.Kicsit olyan mint egy brazil szappanopera...vagy inkább mint egy új Jenna Jameson mozi.

Hazaérve iszonytató bűz fogadott a lakásban.Szinte neki lehetett támaszkodni.Gyuszkó kelbimbót csinált....úgy másfél hete.Az azóta rohadt a tűzhelyen.Eh néha eléggé elhagyja magát.Persze ez még Istenes volt ahhoz képest mikor a csirkét hagyta bent nekem a hűtőben és az az ajtó kinyitása után magától sétált ki a kukához.

Fürdés és vacsi után nekiestem óriási elánnal a munkának.Úgy értem az igazi munkának.Elkezdtem összeállítani az árlistát a termékekről,és igazán éreztem magamban,hogy ennek van értelme,és élvezem amit csinálok.Hihetetlen hévvel hasonlítgattam össze az árainkat az otthoniakkal,és LÁM! mit találtam?Amellett,hogy tudatosult bennem,hogy versenyképesek vagyunk kiderült az is számomra,hogy a hölgy aki a múltkor érdeklődött termékeink iránt nem más,mint a konkurencia kémje,és marketingese....ügyes húzás meg kell hagyni....de jön még kutyára kamion!

Nem tudom.Tényleg azt érzem,hogy ezzel kell foglalkoznom.Hogy ebben van fantázia.Tény,hogy sok erőfeszítés,rengeteg munka,de ahogy Karl Marx mondta: "A tőke olyan holt munka, amely vámpír módjára csakis az élő munka erejének kiszivásából él, és minél több munkát szív magába, annál jobban él!" És ha valakinek,hát neki elhiszem. ;)

Alone

Bonbon!

Segíts nekem!Találj fel valami teleportálós izét,amivel könnyedén Szegeden teremhetek.Lehetőleg most és azonnal.Két napja nem hallottál felőlem és szánom-bánom,mert megfogadtam magamnak,és neked is kedves Bonbon,hogy rendszeresen adok hírt magamról. Dehát tudod hétvége volt.Egy kicsit megállt a nagy rohanás,és a folyamatos körforgás.Ilyenkor mindig kicsit lazítok,lustálkodok,heverészek,amihez az oroszlánok értenek a legjobban.És ilyenkor,igen főként ilyenkor az agyam is teedők nélkül marad.Nem kell folyamatosan angolt fordítania,nem kell a munkára koncentrálni,hanem szabadon szárnyalhat.Néha el tudom foglalni filmekkel.Most is megnéztem Gyuszkóval és Ádámmal az Underworld 3-at (ami némileg csalódás volt), a Torrentét, és a Ronint,amely utóbbi igazán remek választás volt.De még így is vannak üresjáratok.És ilyenkor rögtön nála járnak a gondolataim.Jó,ne mondd a sztereotípiát,hogy ez a szerelem.Tudom.Tudom abból,hogy szorít a szívem körül mikor rágondolok,és libabőrös leszek.És tudom abból,hogy miőta elment eltűnt az őszinte szívből jövő mosoly az arcomról.A többiek ebből nem sokat vesznek észre,mert van helyette "mű he-he" és ők felületes szemlélők.Fogalmuk sincs aról mi a külömbség...de én érzem Bonbon.

Ma leültem ébredés után puzzle-t rakni,de nem ment,és az idő is elromlott,sötét lett.Ahogy a darabokat böngészgettem folyton az járt a fejemben,hogy ő tudna nekem segíteni,meg ő sokkal ügyesebb nálam.Aztán most míg vártam a vacsimra, a sajtosan hagymásan megsütött virslire ( ahogy vele ettük) megint leültem a kirakós elé ezúttal az járt a fejemben,hogy mennyire mennék már haza.Haza hozzá.Gyuszkó törte meg ezt az eszmefuttatást a kérdéssel: Szóljak Ádinak,hogy szedje le a karácsonyfát? Egy hirtelen,és rémült NEM volt a válaszom.Azt a fát vele díszítettük.Hogyan is nyúlhatna hozzá akárki más?! Ma már neki akartam állni,de nem vitt rá a lélek.Úgy érzem amíg az itt van,addig Ő is itt van kicsit.Dehát a fenébe is ebben a házban mindenhol ott van egy kicsit.A puzzle-ban, a mosott ruhákban, az ételekben, a karácsoynfában, a reggeli fahéjas kakaómban........a szívemben.

Nagyon hiányzik Bonbon,szörnyen.......

Celebrate of Love

Csodás nap volt ez a mai.Nem azért mert munkaszüneti napnak nyilvánították,vagy ingyen adták a benzint,vagy ilyesmi.Hanem mert ma ünnepeltük édes Adrimmal a 11. hónapfordulónkat. Hihetetlen hogy szalad az idő.Készítettem magamban egy kis számadást a kapcsolatunkról.Ezidő alatt mi ketten több dolgon mentünk keresztül,mint a legtöbb pár 4 év alatt....vagy több.Ugyan sok időt nem töltöttünk együtt ebből a 11 hónapból,mégis napi kapcsolatban voltunk végig,és ami a legfontosabb a nehézségek és az élet kegyetlenkedései ellenére a szerelmünk nem,hogy lankadt volna,hanem épp ellenkezőleg! Nőttön nő! Ez pedig fantasztikus.És természetesen tudom jól azt is,hogy ez nem főként az én érdekem.Én csak annyit tettem,hogy ott álltam mindig a kedves mellett,és biztosítottam,hogy szeretem,és támogattam mindenben,és hittem benne.(ez továbbra is töretlenül megvan) Ő viszont sokkal többet tett.Rengeteg nehézséggel nézett szembe,megannyi harcot vívott meg,éjszakákon át sírta a párnáját könnyesre a kettőnk ügyéért,szóval mérföldekkel többet tett a kapcsolatunkért,mint én.És nem tehetek mást,mint,hogy fejethajtok a kitartása és szerelme mélysége előtt,és ünnepélyesen megígérem,hogy éppúgy fogom szeretni életem végéig,mint ő engem.Igazán csodálatos lány. (Hallod királylány?Tényleg az vagy!) Hálás vagyok az égnek,hogy ilyen társat küldött mellém.Hiszem,hogy a 11. évfordulónkon is pontosan ilyen boldogok leszünk egymással.

Szeretlek Kismacs!

Parle vu France? DA! :)

Itt a nagy messzi messzeségben francia napokat tartottam.Tegnap este megnéztem a Taxi 4-et és csalódottan konstatáltam,hogy a színvonal mélyzuhanásba kezdett a sorozatot iletően. Sami Naceri már nem lehetne sokkal barnább,és már az egyik főszereplő csaj sem volt jelen a filmben. Kár.
Ma pedig rákaptam a pecan sütire,ami szintén francia,de a filmmel ellentétben ez konstans jó minőséget produkál. :)
Kicsit már jobb idő volt.Ne ijedj meg,nem fogok mindig időjárást jelenteni,mint Aigner Sziszi,de ezt el kellett mondanom,mert örömmet töltött el a munkából hazatérvén,hogy nincs lilára fagyva a lábom.Jöhetne már a tavasz.Az oroszlán nem téli állat.Különösen nem az ilyen gyáva oroszlán,mint én,aki most még a Dorothy-ját is elvesztette....Hiányzol nekem is és ennek az agyatlan bádogembernek is aki velem lakik!!!!!
Je taime mon petit cheri!

"Another Day in Paradise"

Kedves Naplóm, Szia Bonbon (megfelelőt húzd alá!)

Deja vu-m volt ma.Pontosan olyan csontig hatoló hideg és havazás volt ma mint tegnap. Kezdem unni.Először jó vicc volt,de mostmár mikor jégkockák esnek ki a számból és jégcsapot török az orromból így már nem annyira mókás.Dehát itt mindig hoz valamit az élet.Javarészt nem jó dolgokat.Ezért is az ír mondás: "Same shit,different day" Nem túl magasröptű,de azt hiszem mindent kifejez.Ezért is érdekesek az ír emberek.Mert mind olyan egyszerű mint a fakocka,és mégis példát vehetnénk róluk milyen sokra vitték.Mert akárhonnan nézzük ez itt Európa 3.-4. legerősebb gazdasága...aztán majd meglátjuk mi marad belőle.
Nem mentem le edzeni.Már tegnap is elmaradt.Megfogadtam magamnak,hogy míg Adrincs itt van nem járok le,hanem amennyi időt csak tudok vele töltök.Ennek egyenes ági folyománya, hogy megereszkedett az amúgy nőiesen lankás hasam. :D De most se kedvem,se időm edzeni.Minden energiámat az üzlet dolgai kötik le.Meg persze a gondolataim,amikkel ha egy pillanatra is magára hagyom az elmémet megtámadnak,és gyötörnek.Emlékképek villannak fel az elmúlt egy hónapból és bár a szám mosolyra görbül a lelkem zokogni kezd.Hiányzik a nagy Ő-m.
Ádám holnap elkezd munkát keresni.Mondtuk neki,hogy ne várjon tovább.Neki sem jó,és nekünk sem jó,ha neki nem jó. Szóval érted! :)
Elláttuk instrukciókkal;hova kell bemenni,mint kell kérdezni, kit kell kérni, vagyis mindent. Ha a fiú nem szerez valami melót állati szoaréban leszünk.

"Let it snow,let it snow,let it snow..."

Bon soir Bonbon!





Mindig mondtam,hogy Írország a csodák földje.Ahol a szomszédnéni másnapra feltámad ott mese nincs, valami varázslatnak kell lennie.




Ma havazott.Igen,jól hallod,egész nap és meg is maradt.Tiszta Finnország feeling volt.Ne gondolj fél méteres hóakadályokra!Nem.De a hegyeken ott maradt bizony.Mondtam is Gerrynek,hogy valahol itt lehet Rudolf meg Télapó is. :)

Reggel sírtam.Bevallom férfiasan.Mert állítólag az is férfi aki sír.Hát én megtettem.Kedves felvette a telefont,meghallottam a hangját,összeszorult a torkom és már futottak is a könnyek a szemembe.Még a dédi temetésén sem tudtam sírni.Fura...Nem mehet ez így sokáig...minden alkalommal újra meg újra meghalok belülről,és az elválás Őt is megsebzi.Ő pedig annyira törékeny.És nem akarom,hogy baja essen.Lelkileg sem.Csak ő számít.

"It's a new day - it's a new plan I've been waiting for you, Here I am"

Hát ez a nap is elérkezett.
Nem hittem volna.
Szóljanak a fanfárok,és nyíljon a pezsi.Nekem is van blogom.
Az egyetlen pozitívum a mai napban.Én itt,a kedves otthon.
Nincs igazság a Földön...

PS: Téged kedves blogom ha megengeded továbbiakban Bonbon-nak szólítalak.