Kedves Naplóm, Szia Bonbon (megfelelőt húzd alá!)
Deja vu-m volt ma.Pontosan olyan csontig hatoló hideg és havazás volt ma mint tegnap. Kezdem unni.Először jó vicc volt,de mostmár mikor jégkockák esnek ki a számból és jégcsapot török az orromból így már nem annyira mókás.Dehát itt mindig hoz valamit az élet.Javarészt nem jó dolgokat.Ezért is az ír mondás: "Same shit,different day" Nem túl magasröptű,de azt hiszem mindent kifejez.Ezért is érdekesek az ír emberek.Mert mind olyan egyszerű mint a fakocka,és mégis példát vehetnénk róluk milyen sokra vitték.Mert akárhonnan nézzük ez itt Európa 3.-4. legerősebb gazdasága...aztán majd meglátjuk mi marad belőle.
Nem mentem le edzeni.Már tegnap is elmaradt.Megfogadtam magamnak,hogy míg Adrincs itt van nem járok le,hanem amennyi időt csak tudok vele töltök.Ennek egyenes ági folyománya, hogy megereszkedett az amúgy nőiesen lankás hasam. :D De most se kedvem,se időm edzeni.Minden energiámat az üzlet dolgai kötik le.Meg persze a gondolataim,amikkel ha egy pillanatra is magára hagyom az elmémet megtámadnak,és gyötörnek.Emlékképek villannak fel az elmúlt egy hónapból és bár a szám mosolyra görbül a lelkem zokogni kezd.Hiányzik a nagy Ő-m.
Ádám holnap elkezd munkát keresni.Mondtuk neki,hogy ne várjon tovább.Neki sem jó,és nekünk sem jó,ha neki nem jó. Szóval érted! :)
Elláttuk instrukciókkal;hova kell bemenni,mint kell kérdezni, kit kell kérni, vagyis mindent. Ha a fiú nem szerez valami melót állati szoaréban leszünk.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése