Crysis, big time!

Hogy mit is érzek most? Mérhetetlen ürességet. Plusz ha kinyitjuk az értelmező szótárat az "értetlenül áll" kifejezésnél az én képem jelenik meg...jah,most éppen ott. Múlt héten még kedélyesen beszélgettünk,ma meg csak azért nem szakítottunk,mert egyikünk sem tudta kimondani...vagyis egyikünk nem is akarta. Értetlenül állok, jah tanácstalanul,mint egy kis község. Rossz ember volnék,mert kerestem a boldogulásom,és reménykedtem egy saját üzletben? Ha az öreg szakállas ezt leckének szánta,akkor jelezném,hogy megtanultam.Ha meg viccnek,nah igen,abban az esetben kurvára bekaphatja.
Lássuk csak. Úgy volt,hogy jövő augusztusban esküvő.Akkor hazamegyek.(volt róla szó,hogy max visszajövök utána elintézni itt a dolgaimat) Először ez lett törölve.Az esküvő.Aztán átbeszéltük a dolgokat,beláttam,hogy nem kellene addig várni.Nah ja,házunk már úgysem lesz így...mondtam megvárnám a tavaszt,hogy hogy lendül be a bolt.Szent volt a béke ismét.Majd mindennemű előzetes előrejelzés nélkül újra romlottak.A vicc az,hogy én már javában nézegettem az otthoni lehetőségeket,meg terveztem a januári hazamenetelt,mint remek kis meglepit. Hát ehelyett az van,hogy nem lesz kihez hazamennem. Szédületes. Érdemes élni.
Már most magam alatt vagyok,hátmég a következő lépcsőnél mikor kimondja,hogy vége...mert a tendenciát nézve ez a következő.És hiába teszek bármit,hogy javítsak a dolgon,mindig akad valami újabb,ami még mélyebbre taszít a lejtőn.Mostmár az sem jó,ha hazamegyek.
Ez a változás szeptember óta van.Fura egybeesés. Októberben nem volt semmi baj,sőt imádnivaló 2 hetet töltöttünk együtt.
Erre megint kezdjük az elején ha hazamegyek...mert eltávolodtunk.
Miért érezteti velem mindenki,hogy minden az én hibám,és miért van az,hogy állítólag mindent én rontok el,és miért nem nézi rajtam kívül soha,semmilyen helyzetben az érme másik oldalát,és miért.....miért maradok a végén mindig egyedül? És kit érdekel az,hogy én is szenvedek? Tényleg, ezzel a résszel foglalokzik valaki? Nekem ugyanolyan szörnyűek voltak az elválások,és én voltam az aki egy Kinder figurától képes volt elbőgni magát nyár végén több mint két héten keresztül minden nap.Mégis most az extra büntetést is nekem kell állni.Nem mondom,hogy nem érdemlem,de MERCY! Próbálok változtatni a fenébe is.Próbálok igazodni,de úgy nehéz ha mindattól függetlenül amit teszek már kész az ítélet.
Nem lesz többet MSN és Skype. Nah ez majd újra összekovácsol minket valóban...ez majd. Hogy az a maradék kis kötelék is elszakad majd ami eddig köztünk volt.Persze lehet,hogy ez a cél.
De mit vétettem? Jah igen.Máshol élek....és ha hazamegyek?
Mert mindettől függetlenül is ma nagyon betelt nálam a pohár az ittléttel kapcsolatban. Elegem lett abból,hogy ez a kurva ír lét megmérgezte az életemet és elvesz tőlem mindent amiért éltem. Hazamegyek.Nem érdekel mi lesz,de itt az idő.Vajon lesz kihez?