Eh, sikerült. Nagy nehezen de sikerült végre megtalálnom azt a karácsonyi ajándékot a szeretteimnek (igen, Adrincs is ebben a kategóriában) aminek a legjobban örülhetnek majd...vagy legalábbis úgy gondolom,hogy fognak neki örülni. Majd elválik. Lassan már itt a karácsony,szóval éppen ideje volt már. Bár kedves megkért,hogy ne legyen drága ajándék...nos néha kicsit őrültnek kell lenni.Meg különben is, adni jó. Mondjuk ha már itt tartunk egyáltalán nem vagyok biztos,hogy jó ajándékozó vagyok. Az ilyesmit ilik önzetlenül csinálni,én viszont céltudatosan azért ajándékozok nagy kedvvel,hogy átérezhessem azt a pillanatot mikor a másik fél megkapja a meglepijét. Vagyis ha idáig vezetem vissza akkor önző dolgot cselekszem. De végülis ezzel mindenki jól jár. :)
Az idei karácsony egyébként is nagyon "gazdag" karácsony lesz. Főleg a szüleimnek,de tulajdonképpen magamat is meglepem majd. Lesz új tütü. :) Itt volt az ideje a váltásnak,és hát mondtam, hogy a következő év meglehetősen sok változást fog hozni. Hát már idén elkezdődik. :)
Utálok itt egyedül lenni, és Adri is szörnyen hiányzik.Néha van olyan érzésem,hogy visszacsúsztam nála a barát szintjére (vagyis még oda sem) és ez már megalázó számomra,de ha egyszer szeretünk valakit...és én bizony szeretem teljes szívemből.Különben is ha visszagondolok a legtöbb kapcsolatomnak volt olyan szakasza amikor megalázó helyzetbe kerültem.Miért pont ez volna kivétel? Csak a dátum változik, ám az élet folyamatosan ismétli önmagát. Micsoda bölcsességek így 28 év múltán, heh...
Ami viszont Adrit illeti márcsak 20 nap és újra láthatom. Ez már nem egészen 3 hét. Eh, miez ahhoz a 2 hónaphoz amivel kezdtük november elején. Jó lesz újra megölelni, megcsókolni. Remélem fog majd mosolyogni.Attól még az ég is kiderül.Imádnivaló.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése