Kedves Bonbon úgy fest mi maradtunk itt ketten.Gyuszkó ma hazament. Igazából utálok egyedül lenni. Nem, nem a paranoiáim miatt, csak valahogy nem jó. Én olyan oroszlánnak születtem,aki társas lény. Tudom,hogy fura fajta. Gyűlölöm a magányt. Egyedül maradni a gondolatainkkal ijesztő dolog.Folyton ott zümmögnek a fejedben, és nem hagynak egy perc nyugtot sem. A terhes csend a házban,és hogy nincs kihez szólni egyfajta számkivetettség érzést kelt bennem. Itt vagyok egy idegen házában egy idegen országban, távol mindentől és mindenkitől amit és akit szeretek, és magamra vagyok hagyva.
"Nem nyafognék,de mostmár késő..."
Kiváncsi vagyok mit mondana Csabi a jövő évről.Általában bejön a prognózisa. Én most magamtól is azt mondom - jövendőmondó híjján - hogy a jövő év minden tekintetben megujjulást fog hozni az életembe. Meglátjuk hogy jönnek össze a dolgok,de igyekszem majd teret hagyni az újnak.Mert az új az jó...vagy legalábbis nem biztos,hogy rossz.
(Nem kéne ennyire konzervatívnak és beszarinank lennem)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése